Pszichoterápia| SPECTRUM - Személyiségfejlesztő Központ

Pszichoterápia

Sématerápia

A sématerápia egy újkeletű kognitív viselkedésterápiás modell, amely a kötődési, gestalt, tárgykapcsolati és pszichoanalitikus iskolák elemeit ötvözi.
Tudjon meg többet...

Dialektikus viselkedésterápia

Gestalt pszichoterápia

Integratív gyermekpszichoterápia

Az integratív gyermekpszichoterápia olyan módszerspecifikus terápia, amely a gyermeket egyéni, személyre szabott fejlődésében és megküzdésében segíti, és az ehhez nélkülözhetetlen,
Tudjon meg többet...

Integratív hipnoterápia

A meseterápia

Pszichodráma

A pszichodráma személyiségfejlesztő-, önismereti- , csoportterápia módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés újra átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul, kidolgozása Jacob L. Moreno nevéhez kötődik.
Tudjon meg többet...

Sématerápia

A sématerápia egy újkeletű kognitív viselkedésterápiás modell, amely a kötődési, gestalt, tárgykapcsolati és pszichoanalitikus iskolák elemeit ötvözi.

Megalkotója, Dr. Jeffrey Young egy olyan terápiás modellt fejlesztett ki, ahol a terapeuta élményalapú technikákat alkalmaz, a terápia során feltárja a kliens gyermekkori élményeit, aktív részvételt igényel tőlük, és arra ösztönzi őket, hogy kapcsolatban legyenek az érzéseikkel és igényeikkel.

A séma-fókusz terápia olyan személyek kezelésében mutatkozott sikeresnek, akiknek elsősorban krónikus és hosszantartó problémáik vannak, nem reagáltak az eddigi terápiákra vagy krónikus visszaeséssel küzdenek, hosszútávú kapcsolati problémáik vannak, nagyon elkerülő viselkedés jellemzi őket valamint merev gondolkodási és viselkedési minták ismerhetőek fel náluk.

Mik is a korai maladaptív sémák? Olyan kiterjedt, átfogó mintázatok, amelyek emlékekből, érzelmekből, kognícióból és testi érzésekből állnak, az egyénre magára és másokkal való viszonyaira vonatkoznak, gyermekkorban vagy serdülőkorban alakultak ki és az élet során tovább fejlődtek, illetve felnőttkorban már jelentős mértékben diszfunkcionálisak. Young szerint akkor alakulnak ki, ha a gyermek valamely elsődleges szükséglete nincs megfelelően kielégítve. Egy korai maladaptív séma kialakulása a veleszületett temperamentum vonások és a mindennapi, ártalmas, gyermekkori, szülőkkel, testvérekkel és/vagy kortársakkal szerzett tapasztalatok összjátékának eredménye. A sémák a későbbi életben jelentős mértékben képesek meggátolni, hogy az alapvető szükségletek kielégüljenek, mint az autonómia, kapcsolódás és közeli párkapcsolatok, önkifejezés, elfogadottság, korlátok és spontaneitás.

A sématerápia céljai közé tartozik segíteni a klienseknek, hogy az alapvető szükségleteit adaptív módon kielégítse, és megváltoztassa a maladaptív sémákat és a megküzdési válaszokat.

Dialektikus viselkedésterápia

Dialektikus viselkedésterápia, rövidítve DBT, egy széles alapokon nyugvó kognitív viselkedésterápia, amely integratív jellegével más módszerspecifikus pszichoterápiás irányzatokkal ötvözve ad teljes egészet. Elméleti alapját az átfogó bio-pszicho-szociális és dialektikus megközelítés adja. Más irányzatokhoz viszonyítva a dialektikus viselkedésterápia sajátossága az, hogy a kliensek készségfejlesztése négy alapvető pszichoszociális területen történik.

Az első készségblokk a keleti meditációs technikákból átvett éberségi gyakorlatokat tartalmazza. Ezek az ún. mindfulness gyakorlatok elősegítik a belső élmények ítélkezésmentes tudatosítását (tudatos belső figyelem) erősítik az érzelmek megfigyelésének képességét (elfojtás helyett) illetve azok elfogadását.

A második pszichoszociális terület a feszültségtűrés, érzelmi szenvedés elviselésének készsége, valamint a kríziskezelés képességének fejlesztése. Ezek a gyakorlatok segítenek a különböző, káros, elkerülő viselkedési formákat helyettesíteni (különböző pszichoaktív szerek használata, túlevés, önsértés, szerencsejáték stb.)

A harmadik készségcsoport az érzelemszabályozás javítását, az érzelmi sérülékenység csökkentését, a depresszió, szorongás, félelem, harag, és a poszttraumás stressz irodalmából származó viselkedésterápiás stratégiák elsajátítását és alkalmazását célozza meg. Ezek a tréningek az érzelmi intelligenciát fejlesztik, ugyanis a kliensek tudást szereznek az érzelmek bio-pszicho-szociális természetéről, megtanulják azokat belső élményükben felismerni, azonosítani, értelmezni szerepüket, valamint egészségesen kifejezni őket.

Az utolsó készségterület az ún. interperszonális hatékonyság, amely a társas kommunikáció hatékonyságának növelésére irányul, a nagyobb önbecsülés és az erősebb, egészségesebb kapcsolatok kialakulása érdekében.

Marsha Linehan ezt a terápiás módszert eredetileg a Borderline személyiségzavarral, valamint öngyilkossági késztetésekkel küzdő kliensek számára fejlesztette ki. A DBT-t jelenleg számos pszichológiai kezelés során alkalmazzák, mivel hatékonyságát klinikai vizsgálatok is alátámasztják, és most már a poszttraumatikus stressz szindróma, az evészavarok, függőségi betegségek, személyiség- és hangulatzavarok esetében is alkalmazzák.

A DBT kezelés magába foglalja az egyéni vagy csoportos pszichoterápiát és csoportos pszichoszociális készségfejlesztést. A pszichoterápia módszerspecifikumát tekintve lehet bármilyen, heti szinten párhuzamosan zajlik a készségfejlesztéssel. A pszichoterápia segít a klienseknek a készségek integrálásában a mindennapi életben, leküzdeni a kezelés során fellépő akadályokat, támogatást nyújt a visszaesések után, és fenntartja a kliens motivációját a változások elérésében. Egy ilyen komplex kezelési ciklus legalább egy évig tart.

Gestalt pszichoterápia

A Gestalt terápia pszichológiai módszer, mely lelki, kapcsolati, magatartásbeli problémákat segít orvosolni. E segítő eljárásnak kidolgozója és névadója a németországi születésű Fritz Perls.

A Gestalt kifejezés azt jelenti, hogy értelmes egész, alak. A módszer alapelve, hogy egységes egészként tekintünk az emberre, akinek mentális, érzelmi és testi tapasztalatai elválaszthatatlanok egymástól. Eszerint bármi történik velünk/bennünk, az mindhárom szinten hatással van ránk – akár észrevesszük ezt, akár nem. Ennek nem mindig vagyunk tudatában.

Általában jóval könnyebben mozgunk mentális síkon, a „fejünkben élünk”, és észre sem vesszük testünk történéseit.

Perls számos kiváló technikát dolgozott ki, amelyek segítségével felismerhetjük, hol és hogyan bomlik fel a folyamataink egysége – pl. hogyan és mikor üzen mást a testünk, mint a szavaink, anélkül, hogy ezt mi magunk észrevennénk – és hogyan lehet ezeket összhangba hozni.

A Gestalt terápia nem betegségként viszonyul a problémákhoz (amiket diagnosztizálni, majd meggyógyítani kell), hanem rendszerzavarként. Az ember önmagát működtető rendszer, amely a környezetével és a saját testi – lelki folyamataival közös egységet képez. Ha probléma van, – a rendszer működésében zavar támad – ezt magának a személynek kell megoldania, benne rejlik a kapacitás a probléma megoldására. A terapeuta csupán a jelenben, “most és itt” segít láttatni a zavart, az elakadás pontjait. A Gestalt terapeuta nem törekszik alapos elemzésekre, fontosabb, hogy nyitott legyen a benyomásokra, és ezeket tényszerűen, ítélkezés nélkül vissza tudja jelezni a kliensnek, hogy az az addigiaktól eltérően, új nézőpontból lásson. Ebből következik, hogy a terapeuta nem pusztán a szavak értelmével foglalkozik terápia közben, hanem a hangszínnel, gesztusokkal, izomtónussal, illetve a kliens belső látásának, intuícióinak, élményeinek átélésével és kifejezésével. A terapeuta által létrehozott biztonságos környezetben visszajelzéseinek segítségével, és támogatásával, megvizsgálva a közösen létrehozott helyzetet, a kliens felfedezzi, mi a legjobb számára, és modellezi saját életét.

Integratív gyermekpszichoterápia

Az integratív gyermekpszichoterápia olyan módszerspecifikus terápia, amely a gyermeket egyéni, személyre szabott fejlődésében és megküzdésében segíti és az ehhez nélkülözhetetlen, gyermeket segítő környezetet biztosítja.

Elméletében és módszertanában a különböző elméleti megközelítéseket és azok gyakorlati alkalmazásait hangolja össze, alkalmazza, ezen megközelítések közös látásmódját képviseli (pszichodráma, Gestalt-terápia, pszichoanalízis, rendszerszemlélet, tranzakcióanalízis, kognitív tanuláselmélet, szociálpszichológiai alapelvek stb).

Diagnosztikai és terápiás eszköztárának része a játék- és rajzterápia, katathym immaginatív terápia, gyermek hipnoterápa, meseterápia, művészetterápia, gyermek – és serdülő pszichodráma. A módszer a családdal való szoros együttműködésre, konzultációkra épít. A gyermek számára biztonságos, elfogadó, önkifejező és megküzdését segítő környezetet kínál. Minden résztvevő (szülők, gyermek, terapeuta) közös befektetése és hozzájárulása eredményeként válik képessé a gyermek saját fejlődésében, megküzdésében előrelépni. Olyan fejlett eszközrendszerrel felvérteződni, amelyek felkészítik és alkalmassá teszik mindazon kihívásokkal megküzdeni, amelyek akár a fejlődéséből, környezetéből adódóan szükségszerűen jelentkeznek, de olyan kihívásokra is, amely a fejlődéséből, környezetéből érkező krízishelyzetekkel való megküzdésre teszik alkalmassá.

Integratív hipnoterápia

A különböző pszichoterápiás irányzatok integrálásának szükséglete már a múlt század 30-as éveitől fellépő törekvés volt. Ezen szintézisen belül az integratív hipnoterápia a módosult tudatállapot formáit igyekszik ötvözni a mélyhipnózistól a relaxációig. Általa a pszichés megbetegedések, elakadások legszélesebb spektruma válik kezelhetővé. Felhasznált módszerei a katathym – immaginatív pszichoterápia (KIP), a hipnoanalízis – ego state terápia, amelyek a mélylélektani személyiségelméleteken keresztül a korai elakadások, sérült személyiségstruktúrák, pervazív tünetegyüttesek és súlyos neurotikus állapotok kezelésére tud hatékony segítséget nyújtani.

A neuro-lingvisztikus pszichoterápia (NLP) és az Ericksoni rövidterápia (EBT) elsősorban a tanulás lélektanra és a kognitív személyiségmodellre épül. Kitűnő eszközei a konkrét tematikával járó, egyébként jól funkcionáló személyiség nehézségeinek megoldására.

A meseterápia

A meseterápia a művészetterápiák egyik ága, ahol a központi elem, eszköz a mese. A mese a közelmúltig a felnőttek műfaja volt, csak mintegy 150 évvel ezelőtt „tették át a gyermekeknek való” kategóriába. Korábban a mese funkciója az volt, hogy mindazt a tudást, tapasztalatot, életszemléletet, amit egy adott közösség megélt történetben sűrítve átadja egy következő generációknak. Ebben nemcsak útravalók voltak, hanem olyan történetek is, amelyek felhívták a figyelmet az élet buktatóira, elcsúszási lehetőségeire is, és abban is megtámogattak, hogy egy-egy nehézség, válság, hogyan oldható meg, élhető túl. Ma a mesét terápiás kontextusban egyfajta világképnek, az egyetemes tanítások áthagyományozásának rendszereként tartjuk számon, melyben a hős minden esetben a felbomlott egyensúlyt próbálja helyreállítani, csakúgy, mint mindenki a saját életében.

„A meseterápia azon felismerésen alapul, hogy a nincs olyan élethelyzet, aminek ne lenne mesebeli párja. A terápia során megkeressük az adott életszituációhoz tartozó mesét, vagyis azt, amelyben a mese hőse ugyanazért indult el, ugyanazt szerette volna magában kibontakoztatni, mint a problémájával hozzám forduló páciens, de nem akadt el útja során – azaz a mesék szimbolikájánál maradva nem szenvedett vereséget például a sárkánytól, és nem változott kővé -, hanem végig is tudta járni azt.” (Boldizsár Ildikó)

A meseterápia módszerét tekintve lehet egyéni és kis csoportos műfaj. Alkalmas elakadások, krizís helyzetek, veszteségek, feldogozására, önismereti munkára szinte minden életkorban.

Pszichodráma

Módszerét tekintve a drámára, azaz az érzelmek „kijátszására”, a spontaneitásra, a kreativitásra alapoz. Hatékonysága a megélt érzelmek újra élésében, azok újra definiálásában, valamint integrálásban van.

A csoportmunka lehetővé teszi a tapasztalati tanulást, az egymás problémamegoldó készségének megismerését és (akár) kipróbálását is. A pszichodráma által létrehozott tér alkalmas „gyakorló pálya” a még nem rögzült vagy újonnan tanult viselkedési formák kipróbálására, gyakorlására.

A módszer az ITT és MOST-ból indul és oda is tér vissza. Kiválóan alkamas mélyebb önismeret, magasabb érzelmi intelligencia szint elérésére, konfliktuskezelési technikák javítására, továbbá sorozatosan elkövetett cselekedetek/működések változtatására.