A szoros, együtt élő közösségek már jó ideje felbomlottak, nem feltételei a túlélésnek, a mai ember legjobb esetben néhány fős családban, gyakran magányosan él, miközben a társas kapcsolatok helyét átvette a virtuális világ, ami nem képes biztosítani a lelki nyugalmat és biztonságérzetet. Közben az alkalmi, de főleg az állandó stressz károsítja, elsősorban a szív és az érrendszert, immunrendszert, felborítja az anyagcserét, stb. Mindannyian tapasztaltuk már a „majd kiugrik a szívem" állapotot, de azt is, hogy lelki fájdalom esetén a szívünk szorítani kezd, főleg ha nem tudunk hatékonyan megküzdeni a stresszel, ha nincsenek támogató kapcsolataink, vagy ha depressziósok vagyunk.
Ha stresszhelyzetbe kerülünk testünk az ősidőkben bevált módszerekkel védekezik, úgy, mint amikor az életben maradás volt a tét: egy vadállat megjelenése, ellenséges törzs támadása, lecsapó vihar, legördülő szikla, erdőtűz. Ilyenkor nagyon gyors válaszra volt szükség, amihez a testünk hormonális rendszere pillanatok alatt biztosította az optimális állapotot: azonnal adrenalin, noradrenalin, később kortizol szabadul fel, ezek azonnal az életfontosságú szervekbe és a vázizmokba juttatják a vért, megnövelik a vérnyomást, fokozzák a szívműködést, növeli a vércukrot. A szervezet az ősi kihívásokra, ősi válaszokkal reagál, így igyekszik túlélni a stresszt: vagy felveszi a harcot a támadóval, vagy elszalad („üss, vagy fuss”; illetve „harcolj vagy menekülj"). A szerveztünkben az ősi válaszok fennmaradtak, annak ellenére, hogy manapság teljesen más okok váltanak ki stresszreakciókat. Napjainkban nem egy vadállat támadása vált ki „üss, vagy fuss" stresszhelyzetet, hanem a feljebbvaló igazságtalansága, közlekedési dugó, vagy ha a hivatalban pimaszkodnak velünk. Tovább ronthatja a helyzetet a munkahelyi bosszúságok sorozata, majd a nap végén a családi problémákkal kell szembenézni. Ha stressz tartós vagy gyakran ismétlődik a stressz hormonszint is tartósan magas lesz, esetleg rendszeresen megugrik, fokozódik a pulzusszám, fokozódik a szív összehúzódásának ereje, szűkül az erek keresztmetszete, fokozódik a vérlemezkék összetapadási hajlama, ami megnöveli a vérrögképződés lehetőségét. A tartósan magas kortizol szint gyengíti az immunrendszert, romlik a szervezet védelmi rendszere. Ezen az úton alakul át a pszichés (lelki) probléma - fizikai, kémiai következménnyé. Megjelennek a stressz általános jelei: fejfájás, migrén, alvási problémák, hátfájdalmak, viszkető bőr, kimerültség, hízás vagy fogyás, izzadás, ingerlékenység, depresszió, szorongás, hangulatváltozás, idegesség, feszültség, harag, düh, tehetetlenség, kilátástalanság, reménytelenség, mellkasi nyomás, aggodalmak, gyomorfájdalmak, gyomorfekély, magas vérnyomás, stb.
Van-e mód arra, az embereket, ilyen kíméletlen körülmények között, is lehessen egészségesebbé tenni, annak ellenére, hogy tele vagyunk stresszel, és a stressz következtében előálló betegségek egyre szaporodnak?
A következő cikkekben erre keressük a választ!
Kérdésükkel bátran forduljanak hozzánk: office@centarspektrum.com
Szövegezés: Prim. dr. Kasza Bálint nyugalmazott családorvos